Teljes körű szolgáltatásunkkal vállaljuk, hogy az első energetikai konzultációtól kezdve a részletes műszaki tervezésen át a rendszerek precíz telepítéséig és beüzemeléséig minden lépést elvégzünk.
Gyors, szakértő kollégáink garantálják a határidők betartását, a minőségi szereléssel pedig két év garanciát vállalunk.
A rendszer átadása után sem hagyjuk magukra partnereinket: időszakos karbantartással és esetleges hibaelhárítással folyamatosan biztosítjuk a zavartalan működést.
A hőszivattyú telepítése után teljesen megújuló energiaforrással biztosítható a fűtés és melegvíz-ellátás. Így a hőszivattyú jelentősen csökkenti a fosszilis energiahordozók (például gáz vagy olaj) használatát, minimalizálva ezzel a háztartás környezetterhelését.
A hőszivattyúk rendkívül hatékonyan hasznosítják az energiát, mivel átlagosan csak negyedannyi elektromos áramot használnak fel a fűtés- és melegvíz előállításához, mint amennyit egyéb elektromos megoldások igényelnének. Ennek köszönhetően a gázfűtés költségeinek töredékéért üzemeltethetők.
A hőszivattyú rendszerek telepítése jellemzően gyorsabb és egyszerűbb, mint más hagyományos fűtési rendszereké. Nincsenek bonyolult kémény- vagy gázvezeték-kiépítési munkák, ezért időben és költségekben is hatékonyabb telepítés valósítható meg.
A modern hőszivattyúk rendkívül megbízhatóan működnek, élettartamuk általában 15-20 év is lehet megfelelő karbantartás mellett. A minőségi gyártók által biztosított hosszú garanciák további biztonságot nyújtanak a felhasználóknak.
A hőszivattyúk szervizigénye minimális. Rendszeres, de egyszerű ellenőrzéssel hosszú távon fenntartható a magas hatásfok, és biztosítható az esetleges hibák időben történő felismerése és javítása.
A hőszivattyús rendszerek kezelése felhasználóbarát és egyszerű. Digitális, akár okostelefonról is vezérelhető termosztátok segítségével minden évszakban optimális komfortérzet érhető el, kényelmes hőmérsékletet és stabil működést biztosítva az otthonokban.
Az energiaárak nagymértékű emelkedése miatt hőszivattyú beépítése mellett döntöttünk. A kivitelezőtől nagyon kedvező áron vettem egy 15 kW-os berendezést, amelyet pár nap alatt be is szereltek. Nagyon elégedett vagyok a berendezés és a kivitelezés minőségével. Valamint a berendezés működése óta a fűtési számlám is jóval alacsonyabb lett.
K. Lajos
Tiszavasvári
Nagyon örülök, hogy november eleje óta a gázüzemű kazán helyett egy 20 kW-os hőszivattyú biztosítja a lakásunk fűtését. A berendezést nagyon jó áron vettem, és működése óta több, mit százezer forinttal csökkent a fűtési költségem. Köszönettel tartozom a kivitelező gyors és precíz munkájáért.
A.Tamás
Nyíregyháza
Cégünk gyártócsarnokainak fűtési számlája a gáz árának növekedése miatt többszörösére emelkedett. Mivel nagyon jó árú hőszivattyút sikerült találtunk ezek beszerzése és beépítése mellett döntöttünk. Az új berendezések minősége nagyon jó, rendkívül csendesek, és tökéletesen biztosítják műhelyépületeink fűtését.
Balogh Márk
ügyvezető
Kültéri telepítés esetén betonalap készítése a hőszivattyú alá
Kültéri telepítés esetén betonalap készítése a hőszivattyú alá
Fűtési puffertartály – használati melegvíz termelés esetén további HMV puffertartály – elhelyezése
Hőszivattyú és puffertartály(ok) összekötő csövezése, keringtető szivattyúval és szerelvényekkel
Puffertartály összekötése a fűtési/hűtési rendszerrel, keringtető szivattyú beépítésével, HMV puffertartálynál rákötés a melegvíz ellátó rendszerre
Hőszivattyú elektromos bekötése különálló kismegszakítóval, és főkapcsolóval
Kezelőpanel felszerelése, internetre csatlakoztatása
Vízfeltöltés, nyomáspróba, beüzemelés, kezelési oktatás.
Kérdése van vagy személyre szabott tanácsadást szeretne?
Ingyenes konzultációt biztosítunk, hogy ne maradjon megválaszolatlan kérdése.
A hőszivattyú egy olyan modern, környezetbarát berendezés, amely képes a külső környezetből – például levegőből, talajból vagy vízből – kinyerni a természetes hőenergiát és ezt az energiát a háztartások fűtésére, melegvíz előállítására, illetve akár hűtésre is felhasználni. Működése hasonló a hűtőszekrényhez, ám itt éppen fordítva: a környezetből elvont energiát adja át a belső térnek – amennyiben fűtésre használják.
A hőszivattyú speciális technológia segítségével képes még a hidegnek érzett levegőből is energiát nyerni. Egy zárt körben keringő hűtőközeg segítségével vonja el a külső hőt, majd azt kompresszorral magasabb hőfokra emeli, végül ezt a „megemelt” hőenergiát adja át az épület fűtési rendszerének.
Többféle hőszivattyú létezik, a legnépszerűbbek:
A hőszivattyú napjaink egyik legkedveltebb fűtési megoldása, mert egyszerre energiahatékony, költségtakarékos és környezetbarát. Az emelkedő gázárak és környezeti kihívások mellett különösen vonzó megoldás azok számára, akik hosszú távon gondolkodnak, és fenntartható, komfortos otthon kialakítására törekednek.
A monoblokkos levegő-víz hőszivattyú egy kompakt kültéri egységben foglalja össze a teljes technológiát. Ideális választás családi házak, kisebb épületek energiahatékony fűtésére.
A split rendszerű levegő-víz hőszivattyúk külön kültéri és beltéri egységből állnak
A geotermikus víz-víz hőszivattyúk földből vagy talajvízből nyerik az energiát. Ezek a rendszerek különösen ajánlottak nagyobb épületekhez, társasházakhoz, ipari vagy üzleti létesítményekhez.
Speciális felhasználású víz-víz hőszivattyú, kisebb-nagyobb jachtok és hajók fűtéséhez, hűtéséhez. A hőszivattyú az energiát a tó/folyó vizéből nyeri.
A hőszivattyú megfelelő teljesítményének kiválasztása alapvetően meghatározza az energiahatékonyságot. A rosszul méretezett hőszivattyú túl magas energiafogyasztást eredményezhet, vagy képtelen lehet megfelelően fűteni az ingatlant. Mindig szakértővel terveztessen, aki figyelembe veszi az épület alapterületét, hőszigetelését és az elvárt komfortszintet is.
A COP (Coefficient of Performance) és SCOP (Seasonal Coefficient of Performance) értékek a hőszivattyú energiahatékonyságát mutatják meg. Minél magasabb a COP és SCOP érték, annál gazdaságosabb a berendezés üzemeltetése. COP az aktuális hatékonyságot jelzi, míg a SCOP egy éves átlagérték, amely megbízhatóbb támpont a hosszútávú megtérüléshez.
Vásárláskor fontos kérdés a hőszivattyúra vállalt garancia és a rendelkezésre álló szervizháttér minősége. Előnyben részesíts olyan gyártót, aki legalább 3-5 éves garanciát biztosít, és országos szervizhálózattal rendelkezik, így meghibásodás esetén gyors és szakértői segítséget kaphat.
A hőszivattyú működése közben keletkező zaj komoly tényező lehet, különösen sűrűn lakott területen vagy társasházaknál. Ellenőrizze az adott berendezés zajszintjét (decibelben megadva) és válasszon olyan modellt, amely a lehető legcsendesebb üzemeltetést biztosítja.
Amennyiben meglévő radiátoros vagy padlófűtés-rendszere van, érdemes ellenőrizni, hogy a hőszivattyú kompatibilis-e a jelenlegi rendszerelemekkel, így elkerülhetők a jelentős átalakítási költségek. Kérjen ki egy szakértő véleményét, mielőtt kiválasztja a megfelelő típust. A hőszivattyúk általában maximum 55 oC -on üzemelnek. Viszont már léteznek magasabb – akár 80 oC fölötti – hőmérsékletű fűtővizet előállító hőszivattyúk is, amelyekkel hagyományos radiátorok fűtéséhez is alkalmasak.
Járjon utána a vásárlás előtt, hogy milyen aktuális állami támogatások, adókedvezmények vagy pályázatok vehetők igénybe hőszivattyú telepítéséhez. Így jelentős összegű megtakarítást érhet el, csökkentve a kezdeti befektetési költségeket.
A hőszivattyú üzemeltetési költsége általában akár 30–60 %-kal is alacsonyabb lehet a hagyományos gázfűtés vagy villamos kazán költségéhez képest. Ez elsősorban az energiahatékonyság (COP/SCOP) magas értékének köszönhető, hiszen a korszerű levegő-víz vagy geotermikus rendszerek minden egy kilowattóra elektromos árammal 3–5 kilowattóra hőenergiát képesek előállítani. A tényleges megtakarítás függ az alábbiaktól:
Cégünk által kivitelezett – lakásoknál átlagosan egy 2-3 millió forintos beruházás esetén maximum 3 év alatt térül meg a hőszivattyú, különösen, ha igénybe vesz pályázati támogatásokat és magas SCOP-értékű berendezést választ.
A modern hőszivattyúk zajszintje jellemzően 35–55 dB(A) között mozog (1 méteres távolságról mérve), ami nagyjából egy csendes otthoni beszélgetés szintjének felel meg. A zajszintet befolyásolja:
Érdemes mindig ellenőrizni a gyártó adatlapján a dB(A)-ben megadott zajértékeket (kültér/beltér), és a helyszín adottságai alapján gondoskodni arról, hogy a hőszivattyú ne zavarja a szomszédokat.
Igen, a legtöbb modern levegő-levegő és levegő-víz hőszivattyú hűtésre is alkalmas, ugyanis reverzibilis funkcióval rendelkezik. A hűtési üzemmód során a hőszivattyú pontosan fordítva működik:
Ez a dupla funkció extra komfortot jelent, hiszen tavasztól őszig hűtést, télen pedig fűtést biztosít egyetlen rendszerrel. Fontos azonban, hogy ellenőrizze a kiválasztott modell hűtőteljesítményét és az energiahatékonysági besorolást (EER/SEER értékek), ha a nyári hűtés is cél.
A hőszivattyú megtérülése több tényezőtől függ:
Általánosságban a leggyakoribb mutató az 5–8 éves megtérülési idő, de támogatások nélkül ez akár 10 év fölé is nőhet.
A modern, alacsony külső hőmérsékletre tervezett hőszivattyúk – különösen a geotermikus típusok – akár –20 °C alatti hőmérsékletig is képesek biztonságosan üzemelni. Ugyanakkor:
Szakértő segítségével válassza ki a megfelelő klimatikus környezetre tervezett berendezést, hogy a hőleadó rendszer (pl. padlófűtés vagy nagy felületű radiátor) is megfelelő legyen a hideg napokon.
A minőségi hőszivattyúk élettartama általában 15–20 év körül alakul, amennyiben rendszeresen karbantartja őket. Az élettartamot befolyásolja:
A rendszeres, szakszerű karbantartás mellett 15 év feletti problémamentes működésre is bátran számíthat.
A hőszivattyú telepítési költsége több összetevőből áll, amelyek a projekt komplexitásától és a helyszín adottságaitól függően jelentősen eltérhetnek:
A hőszivattyúk hosszú távú, megbízható működéséhez elengedhetetlen a rendszeres karbantartás. A legtöbb feladatot évente egyszer, optimálisan a szezon előtt – fűtési szezonra vagy hűtési szezonra való átálláskor – érdemes elvégezni:
A modern hőszivattyúk tervezésekor külön figyelmet fordítanak a hideg klímák okozta kihívásokra. A megbízhatóság és a hatékonyság azonban több tényezőtől függ:
Egy hőszivattyú korszerűsítése akkor válik időszerűvé, amikor a működési paraméterek, a hatékonyság vagy a megbízhatóság elmarad a mai elvárásoktól. Az alábbi jelek utalnak arra, hogy érdemes lehet új, korszerű hőszivattyúkon gondolkodni:
A túlzott zajszint egy gyakori panasz, különösen városias környezetben vagy társasházaknál, ahol a hőszivattyú kültéri egysége a szomszédok komfortját is befolyásolhatja. A kompresszor és a ventilátor mozgó alkatrészei idővel elhasználódhatnak, a csapágyak kopnak, valamint a kültéri hőcserélő lamellái és a ventilátorlapátok felületén lerakódó por és szennyeződések is zajnövekedést okozhatnak.
Hogyan előzhető meg a zajos működés?
Hideg időszakban a kültéri hőcserélő felületén hamar kialakulhat jegesedés, ami csökkenti a hőleadó felületet és drámaian rosszabbítani a hőszivattyú hatékonyságát (COP/SCOP értékek lecsökkennek). A jégfázis miatti légáramlás-csökkenés extra energiát emészt fel, és hosszú távon a kompresszor terhelése is nőhet.
Hogyan előzhető meg a jegesedés?
A hűtőközeg (például R410A, R32) a hőszivattyú „éltető” komponense, amely szállítja a környezeti hőt a beltéri egységbe. Szivárgás esetén a COP/SCOP értékek rohamosan csökkennek, a kompresszor túlterhelődik, és végső soron a rendszer leállásához vezethet. A hűtőközeg-szivárgás akár környezetvédelmi kockázatot is jelenthet.
Hogyan előzhető meg a hűtőközeg-szivárgás?
Az elektromos hibák – laza csatlakozások, égő biztosíték, hibás relé vagy vezérlőpanel-probléma – a hőszivattyú működését teljesen leállíthatják, vagy olyan rejtett károsodást okozhatnak, amely hosszú távon csökkenti a berendezés élettartamát. Az elektromos rendszerben fellépő túlfeszültség, rosszul méretezett kábelek vagy nem megfelelő biztosítékok túlmelegedést és kompresszorkárosodást is eredményezhetnek.
Hogyan előzhető meg az elektromos hibák?
A téli üzemmód során a hőszivattyú a külső levegőből, talajból vagy vízből vonja el a hőt, amelyet a kompresszor magasabb hőfokra növelve juttat be a beltéri fűtési rendszerbe. A hidegebb levegőhőmérséklet miatt a levegő-víz hőszivattyúk COP-értéke (Coefficient of Performance) csökkenhet (például +7 °C-on COP≈4–5, –10 °C-on COP≈2,5–3 körülire), ezért fontos a következő szempontokra odafigyelni:
Az átmeneti szezonokban és nyáron, amikor a hőszivattyú fordított üzemmódra kapcsol, beltéri klímaként szolgál. A hűtés során a hőszivattyú a belső térből vonja el a felesleges hőt, és a kültéri egység révén adja le azt. A hűtőfunkció hatékonyságát a következők befolyásolják:
Tavasszal és ősszel a kültéri hőmérséklet gyakran ingadozik, ilyenkor a hőszivattyú működésének finomhangolása különösen fontos a rezsiköltség minimalizálásához és a stabil komfort fenntartásához:
Tévhit
Sokan úgy gondolják, hogy a hőszivattyú üzemeltetése rendkívül költséges, különösen a villamos energia folyamatos drágulása miatt, és hogy a magas karbantartási díjak miatt nem éri meg beruházni egy ilyen rendszerbe.
Valóság
A modern hőszivattyúk energiahatékonysága (COP/SCOP) jellemzően 3–5 körül mozog, ami azt jelenti, hogy minden egy kilowatt elektromos árammal 3–5 kilowatt hasznos hőenergiát állítanak elő. Ez az érték sokkal kedvezőbb, mint egy tisztán elektromos kazáné, vagy a hagyományos gázkazán üzemeltetési költsége.
Egy jól megtervezett hőszivattyús rendszer beruházási költsége hosszú távon (5–8 év alatt) megtérülhet, különösen, ha igénybe veszik az állami támogatásokat és a pályázati lehetőségeket. Így a fenntartási költség valójában jelentősen alacsonyabb lehet, mint a hagyományos fűtési rendszerek üzemeltetéséhez szükséges kiadások.
Tévhit
Közkeletű tévhit, hogy a hőszivattyúk csak enyhébb klímán alkalmasak fűtésre, és –5 °C alá süllyedő külső hőmérséklet esetén egyszerűen leállnak, vagy nem képesek megfelelő fűtést biztosítani.
Valóság
A legújabb generációs levegő-víz hőszivattyúk már –15 … –20 °C-ig optimalizáltak, és ezen a hideghatáron belül is képesek fűteni, habár a COP értékük ebben a tartományban alacsonyabb lehet (például +7 °C-on COP ≈ 4–5, –10 °C-on COP ≈ 2,5–3). A geotermikus (talaj-víz) hőszivattyúk esetében a talaj állandó, +8 … +12 °C körüli hőmérséklete garantálja a stabil működést, függetlenül a külső hidegtől.
Ezért nem igaz, hogy hideg időben a hőszivattyú ne működne: csak olyan modellt kell választani, amely alacsony külső hőmérsékletre optimalizált, és szükség esetén kiegészítő fűtést is tartalékol.
Tévhit
Azt gondolják, hogy a hőszivattyúk kültéri egységei folyamatosan zúgnak, és zavaró hangot keltenek a lakó- vagy szomszédos épületekben, ezért nem ajánlott lakóterületen alkalmazni őket.
Valóság
A modern hőszivattyúk zajszintje általában 35–45 dB(A) között mozog (1 méteres távolságról mérve), ami egy halk beszélgetés szintjének felel meg. A split rendszereknél a kompresszor a kültéren található, így beltérben alig lehet hallani a működést. Ráadásul:
Ez alapján a hőszivattyúk nem automatikusan zajosak: megfelelő telepítés, karbantartás és rezgéscsillapítás mellett akár városi lakókörnyezetben is diszkréten üzemelhetnek.
Tévhit
Sokan úgy vélik, hogy hőszivattyút csak jól szigetelt, új építésű otthonokban lehet gazdaságosan alkalmazni, és régi, rosszul szigetelt épületek esetén nincs értelme beruházni, mert soha nem térül meg.
Valóság
Bár igaz, hogy a hőszivattyú COP/SCOP értéke jobban érvényesül egy jól hőszigetelt otthonban, a technológiai fejlődésnek köszönhetően a hőszivattyúk a mai napig hatékonyan működnek régi épületekben is, amennyiben a rendszer megfelelően van méretezve és telepítve.
Tehát nem kizárólag új épületbe való a hőszivattyú: a kulcs a helyes tervezés, a meglévő rendszer és az épület állapotának figyelembevétele, valamint a korszerűsítéssel együtt járó hőszigetelés.
Tévhit
Úgy tartják, hogy a hőszivattyú telepítése jóval összetettebb, mint a hagyományos gázkazán beszerelése, és csak nagy beruházás és hosszú munkatempó után lehet beüzemelni.
Valóság
A telepítés módja típusonként eltér, de egyik sem igényel extrém bonyolult műveleteket:
A hőszivattyúk működése során a fosszilis tüzelőanyagok helyett villamos energiát használnak, ami jelentősen csökkenti a háztartásoknak és intézményeknek a széndioxid-kibocsátását. Míg egy gázzal fűtött kondenzációs kazán 1 kWh hasznos hő előállításához nagyjából 0,18–0,24 kg CO₂-t bocsát ki, addig egy korszerű levegő-víz hőszivattyú COP értéke 3–5, ami ugyanarra a hőmennyiségre mindössze 0,05–0,08 kg CO₂-t eredményez (a hazai villamosenergia-mix alapján).
Villamosenergia-mix és zöld áram
A hőszivattyú olyan megújuló energiahasznosító technológia, amely a környezeti hőt (levegő, talaj, víz) vonsza el, majd ezt a hőenergiát fűtésre és melegvíz-előállításra fordítja. Így a fosszilis energiák (gáz, olaj, szén) felhasználása helyett a környezeti hő hasznosítását támogatja, ami több szempontból is előnyös a fenntarthatóság megvalósításához:
A hőszivattyú fenntarthatósági előnye tovább fokozható, ha a rendszerhez napelemes (PV) modulokat vagy kis szélgenerátort kapcsolunk. Így:
A hőszivattyú nem bocsát ki égésterméket, így a légszennyezettség szempontjából kedvezőbb, mint a gázkazán, amely nitrogén-oxidokat (NOₓ) termel. Továbbá:
A hőszivattyú telepítése része lehet a nemzeti és uniós klímapolitikai célkitűzéseknek, hiszen a következő előnyöket kínálja:
A padlófűtés kifejezetten alacsony előremenő vízhőmérsékletet (30–40 °C) igényel, ami tökéletesen illeszkedik a hőszivattyú optimális üzemfekvenciájához. Így a hőszivattyú magas COP (Coefficient of Performance) értéken működik, ami alacsonyabb villamosenergia-fogyasztást és jelentős rezsimegtakarítást eredményez.
Az olyan nagyméretű lapradiátorok, melyek kifejezetten alacsony hőmérsékletre (40–50 °C) tervezett hőleadó felülettel rendelkeznek, jól kombinálhatók a hőszivattyúval. Ezek a radiátorok nagy felületen adják le a hőt, így a hőszivattyú alacsony előremenő vízhőmérséklet mellett is képes fenntartani a komfortot.
A hőszivattyúk általában maximum 55 °C-on üzemelnek. Viszont már léteznek magasabb – akár 80 °C fölötti – hőmérsékletű fűtővizet előállító hőszivattyúk is, amelyekkel hagyományos radiátorok fűtéséhez is alkalmasak.
A légcsatornás beltéri egység (ún. fan-coil rendszer) lehetővé teszi, hogy a hőszivattyú ne csak fűtésre, hanem hűtésre is szolgáljon. A levegő-levegő vagy levegő-víz hőszivattyúhoz kapcsolódó légcsatornás egység kompakt formában, rejtett elhelyezéssel biztosítja a hűtési és fűtési igényt.
Extrém, –15 °C alatti külső hőmérséklet esetén a hőszivattyú COP értéke drasztikusan csökkenhet. Ilyenkor célszerű egy kiegészítő villanypatront vagy kondenzációs kazánt integrálni a rendszerbe, amely tartalékfűtésként lép működésbe:
A fan-coil egységek (FCU) beltéri modulok, amelyek vízkeringető szivattyúhoz és légfúvóhoz csatlakozva osztják el a hőt vagy a hideget a légterekben. A hőszivattyús rendszerrel kombinálva:
Régebbi rendszerek radiátoros körét is átalakíthatjuk alacsony hőmérsékletre optimalizált radiátorokkal, amelyek nagyobb felületen adják le a hőt. Ezáltal a hőszivattyú alacsonyabb előremenő vízhőmérsékleten is hatékonyan tud üzemelni:
A hőszivattyú ideális választás családi házak számára, mivel:
A többlakásos épületekben – társasházakban, lakóparkokban – a hőszivattyús rendszerek többféle verzióban alkalmazhatók:
Ipari létesítmények és kereskedelmi ingatlanok (irodaházak, áruházak, raktárak) számára a hőszivattyús technológia a következő előnyöket kínálja:
A medencefűtő hőszivattyú kifejezetten a medencevíz melegítésére szolgál, és számos előnye van a hagyományos gáz- vagy elektromos medencefűtőkkel szemben:
A spa- és wellness-létesítmények komplex fűtési-hűtési igényeinek kiszolgálására a hőszivattyúk különösen alkalmasak:
Az irodaházakban, iskolákban, kórházakban és közösségi épületekben a hőszivattyús rendszerek a következő módon optimalizálhatják a működést:
A mezőgazdasági szektorban a hőszivattyúk számos területen alkalmazhatók:
A hőszivattyúk energiahatékonyságát leggyakrabban a COP (Coefficient of Performance) és a SCOP (Seasonal Coefficient of Performance) mutatók jelzik. Ezek a számok segítenek megérteni, hogy milyen mértékben tud a hőszivattyú környezeti energiát hővé alakítani.
A split és a monoblokk hőszivattyúk két alapvető kialakítási típus, amelyek a hőszivattyús rendszer szerkezeti felépítésében és telepítési módjában térnek el egymástól.
A hőszivattyú műszaki adatai – mint a teljesítmény, energiaosztály és zajszint – laikusként néha nehezen értelmezhetők. Íme néhány gyakran előforduló adat és a jelentésük:
A korszerű levegő-víz és geotermikus hőszivattyúk COP/SCOP értéke általában 3–5 körüli, ami azt jelenti, hogy minden egy kilowatt elektromos energiával három-öt kilowattnyi fűtő- vagy hűtőteljesítményt lehet előállítani. Ez messze megelőzi a hagyományos elektromos kazánokat vagy régi kondenzációs gázkazánokat, és akár 30–60 % rezsimegtakarítást eredményezhet hosszú távon.
A hőszivattyúk működése során nem égetnek fosszilis tüzelőanyagot, ezzel lényegesen csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. Magyarországon, ahol a villamosenergia-mix folyamatosan egyre zöldebb irányba tolódik, a hőszivattyúval előállított hőenergia évente egyre kisebb ökológiai lábnyomot hagy. Ha ráadásul napelemek vagy más megújuló források táplálják, a rendszer karbonsemlegessége tovább nő.
A hőszivattyúk nemcsak fűtenek, hanem a nyári hónapokban hűteni is képesek (reverzibilis ciklus), így egyetlen berendezéssel lefedhető a teljes HVAC-rendszer. Ez rendkívül korszerű, hiszen nem kell külön klímaberendezésbe beruházni, és egyetlen vezérlőegység biztosítja a komfortos hőmérsékletet minden évszakban.
A minőségi hőszivattyúk 15–20 évig is megbízhatóan üzemelnek, amennyiben évente elvégezzük a szükséges karbantartási feladatokat (szűrők, defrost-ciklus ellenőrzése, hűtőközeg-nyomásmérés). A rendszeres karbantartás mellett a kompresszor és a hőcserélők sem kopnak olyan gyorsan, mint más fűtő-hűtő technológiáknál gyakran előforduló egységek.
A választékban találhatók monoblokkos és split hőszivattyúk, amelyek családi háztól egészen ipari létesítményekig lefedik a teljes palettát. A monoblokkos modellek olcsóbb, gyorsabb telepítést tesznek lehetővé, míg a split rendszerek alacsonyabb beltéri zajszintet biztosítanak. Geotermikus rendszerek esetén a talajhő stabil, magas hatékonyságot garantál, cserébe magasabb kezdeti beruházási költséggel.
A hőszivattyús beruházás Magyarországon általában 5–8 év alatt térül meg, de pályázatok és támogatások igénybevételével ez a megtérülési idő akár 4–6 évre is csökkenthető. A Zöld Otthon Program, pályázati finanszírozások és vissza nem térítendő támogatások megkönnyítik a beruházást, így a családi házak, társasházak és akár ipari ingatlanok is gyorsan élvezhetik az alacsonyabb rezsiköltségeket.
A hőszivattyú zónavezérléssel, padlófűtéssel, alacsony hőmérsékletre optimalizált radiátorokkal, fan-coil egységekkel és légcsatornás beltéri egységekkel is kombinálható. Extrém hideg napokon kiegészítő villanypatron vagy kondenzációs kazán segít a karbantartott COP-érték megőrzésében, a hibrid rendszerek pedig a lehető legjobb energiahatékonyságot nyújtják a változó igényekhez igazodva.
Kérdése van vagy személyre szabott tanácsadást szeretne?
Ingyenes konzultációt biztosítunk, hogy ne maradjon megválaszolatlan kérdése.
A hőszivattyú kiemelkedő választás mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból, köszönhetően a magas energiahatékonyságnak, az alacsony karbonlábnyomnak, a kétirányú (fűtés-hűtés) működésnek és a hosszú élettartamnak. Ezek miatt a legtöbb esetben a hőszivattyúval való fűtés-hűtés modern, fenntartható és költséghatékony alternatívát jelent a hagyományos rendszerekkel szemben.
Ingyenes konzultáció
Telefon: 06 20 218 9850
E-mail: info@save-energy.hu
4440 Tiszavasvári, Kabay J. u. 29.